Idézetek Pál Ferenc könyvéből.
Ez a részlet arról szól, hogy mennyire fontos, hogy gyermekkorunkban mit tükröztek vissza számunkra a szüleink.
“Amikor picik vagyunk, a magzati kortól kezdve az első életévekig, olyasvalakire van szükségünk, aki pozitívan tükröz bennünket vissza önmagunk számára.
Hiszen ilyenkor még hihetetlenül képlékeny és gyönge az a valaki, aki még csak tanulja azt mondani vagy gondolni, hogy “én”! … “
Pál Feri atya ebben a részletben, saját életéből hozott példával mutatja be, hogy milyen gyermekkorunkban belénk égett mintát vihetünk bele kapcsolatainkba.
“Gyermekkorunkban megtanuljuk, és belsővé tesszük szüleink kapcsolati mintáit, a családi konfliktusokat és egyebeket. Ezeket aztán felnőttként reprodukáljuk és újraéljük, miközben sajnos nagyon fontos belső lehetőségektől, kincsektől elszakadunk, mert mindent feláldozunk azért, hogy visszakerüljünk a bennünk kialakult ismerős világba…”
→ A függőségtől az intimitásig V.
Ezt mondtam volna pár éve arra a “betegségemre”, ami a napokban megjelent rajtam.
Vagy úgy fogalmaztam volna, hogy elkaptam valami vírust, baktériumot az ismerősömtől, akin szintén hasonló tünetek jelentek meg.
De most nem ezt mondom …
A tüneteim a felső légúti gyulladás képének feleltek meg. Orrnyálkahártya-, garat-, gégegyulladás, ami érzéseim szerint érintette az orrmelléküregeket is, mert a homlokom, az arcom is nagyon fájt, plusz lázas is voltam.
Az Új Medicina nem kórokozókról beszél, hanem mikrobákról, akik szimbiontáink…
Idézetek Pál Ferenc könyvéből.
A következő részlet arról szól, hogy az elvárásaink hogyan tehetik tönkre kapcsolataink intimitását. Amikor már nem is az embert látjuk, akit hajdan annyira szerettünk, hanem csak egy eszközt, ami arra hivatott, hogy betöltse hiányainkat.
“Minden párkapcsolat tudatos és nem tudatos késztetések, igények, szükségletek alapján születik és formálódik. A párválasztás döntő motívumai tudattalanok! …”
→ A függőségtől az intimitásig IV.
Idézetek Pál Ferenc könyvéből
Ez a részlet arról a gyakori játszmáról szól, mikor az áldozat illetve az agresszor szerep előnyeit “élvezzük” kapcsolatainkban:
“Az áldozatszerep arra utal, hogy nincs intimitás.
Csak ebben van ám egy csavar: ahol áldozat van, ott van agresszor is!
Persze, könnyen gondoljuk azt, hogy én vagyok az áldozat, te vagy az agresszor, te vagy a rossz, én meg a jó, aki feláldozza magát…